Regeneratív mezőgazdálkodás
Miért fontos a jövőnk számára?
A regeneratív mezőgazdaság a föld teljes átalakításának egyik módja, a létfontosságú tápanyagok pótlásával és a biológiai sokféleség helyreállításával – írta Gabe Brown, a regeneratív mezőgazdaság úttörője. Jelenleg a regeneratív mezőgazdaság az egész világon zajló mozgalom. Függetlenül attól, hogy regeneratívnak, fenntarthatónak vagy ökológiainak minősítik, egyre több gazdálkodó bízik a mezőgazdasági rendszerek helyreállításának regeneratív ígéretében. A támogatók szerint az a fontos, hogy intézkedések szülessenek a talaj szervesanyag-tartalmának helyreállítására és a rendszer biológiai sokféleségének növelésére. A regeneratív mezőgazdasági technikák egyik alapelve az, hogy a talajt folyamatosan be kell takarni. Ez mind növényi maradványokkal, mind takarónövényekkel elérhető. Ezekkel megvédhető a talaj a szél és a víz eróziójától, csökkentik a talaj hőmérsékletét, és táplálják a benne lévő mikroorganizmusokat. A legtöbb talaj csak 2–10%-ban tartalmaz szerves anyagot, pedig ez létfontosságú szerepet játszik a talaj egészségében. A talaj szervesanyag-tartalmának minden egyszázalékos növekedése elősegíti, hogy a talaj hektáronként 20 000 literrel több vizet tartson meg. A megnövekedett víztartó képesség pedig azt jelenti, hogy a növények ellenállóbbak aszály vagy heves esőzés idején. A Regeneration International a regeneratív mezőgazdaságot olyan gazdálkodási és legeltetési gyakorlatnak nevezi, amely egyéb előnyök mellett megfordítja az éghajlatváltozást a talaj szerves anyagainak újjáépítésével és a leromlott talaj biológiai sokféleségének helyreállításával – ami mind a szénmegkötő képesség, mind a víz körforgásának javulását eredményezi. A regeneratív mezőgazdaság egy holisztikus földgazdálkodási gyakorlat, amely a növényekben a fotoszintézis erejét felhasználja a szénkörforgás lezárása, a talaj egészségének, a növények ellenálló képességének és a tápanyag sűrűségének javítása érdekében.
A regeneratív mezőgazdaság a föld teljes átalakításának egyik módja, a létfontosságú tápanyagok pótlásával és a biológiai sokféleség helyreállításával – írta Gabe Brown, a regeneratív mezőgazdaság úttörője. Jelenleg a regeneratív mezőgazdaság az egész világon zajló mozgalom. Függetlenül attól, hogy regeneratívnak, fenntarthatónak vagy ökológiainak minősítik, egyre több gazdálkodó bízik a mezőgazdasági rendszerek helyreállításának regeneratív ígéretében. A támogatók szerint az a fontos, hogy intézkedések szülessenek a talaj szervesanyag-tartalmának helyreállítására és a rendszer biológiai sokféleségének növelésére. A regeneratív mezőgazdasági technikák egyik alapelve az, hogy a talajt folyamatosan be kell takarni. Ez mind növényi maradványokkal, mind takarónövényekkel elérhető. Ezekkel megvédhető a talaj a szél és a víz eróziójától, csökkentik a talaj hőmérsékletét, és táplálják a benne lévő mikroorganizmusokat. A legtöbb talaj csak 2–10%-ban tartalmaz szerves anyagot, pedig ez létfontosságú szerepet játszik a talaj egészségében. A talaj szervesanyag-tartalmának minden egyszázalékos növekedése elősegíti, hogy a talaj hektáronként 20 000 literrel több vizet tartson meg. A megnövekedett víztartó képesség pedig azt jelenti, hogy a növények ellenállóbbak aszály vagy heves esőzés idején. A Regeneration International a regeneratív mezőgazdaságot olyan gazdálkodási és legeltetési gyakorlatnak nevezi, amely egyéb előnyök mellett megfordítja az éghajlatváltozást a talaj szerves anyagainak újjáépítésével és a leromlott talaj biológiai sokféleségének helyreállításával – ami mind a szénmegkötő képesség, mind a víz körforgásának javulását eredményezi. A regeneratív mezőgazdaság egy holisztikus földgazdálkodási gyakorlat, amely a növényekben a fotoszintézis erejét felhasználja a szénkörforgás lezárása, a talaj egészségének, a növények ellenálló képességének és a tápanyag sűrűségének javítása érdekében.
